Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Az agresszivitás funkcionális formái és azok kezelése

 

 

Mint azt már említettük, az állatok agresszivitása egymástól jól elkülöníthető formákban jelentkezik. A kutyákkal foglalkozó szakemberek (állatorvosok, kynológusok, kutyakiképzők) rendszeresen találkoznak ezekkel, de a kutyatartók ismeretei meglehetősen hiányosak, mivel a kérdésnek nincs megfelelő hazai irodalma. Ennek az a következménye, hogy a tulajdonosok nem ismerik fel a kutya agresszivitásának első jeleit vagy ami még rosszabb, félreértik azokat és rosszul reagálnak rá. Tekintettel a probléma jelentőségére, az alábbiakban részletesen tárgyalom azokat az állatorvosi munkám során gyakran jelentkező formákat, amelyek az emberek sérüléseihez vezethetnek, függetlenül attól, hogy emberek ellen irányuló agresszióról van-e szó, avagy sem.

 

Domináns agresszivitás

 

 

A harapások 55%-a a tulajdonos és családtagjai ellen történik. Ez több okból is előfordulhat, ezek közül a leggyakoribb a domináns agresszivitás. A kutya ugyanis háziasított farkas, “aki” a családot a falkájának tekinti, amiben ugyanolyan dominancia rangsor alakul ki, mint a farkasok között. A természetben e hierarchia célja a rend fenntartása, a falkatársak együttműködésének elősegítése és a konfliktusok számának csökkentése a falkán belül. Vagyis a dominanciaviszony kialakulása természetes jelenség és a falka megmaradásának fontos tényezője. A domináns kutyát előjogok illetik meg a falkában. Ennek ellenére a legtöbb kutya megelégszik az alávetett vagy a neutrális (semleges) helyzettel a családtagokkal szemben. Néha ennél magasabb rangra törnek, amit önmagában nem tekinthetünk rendellenes magatartásnak, de minden esetben megfelelő kezelést, beavatkozást igényel az emberi sérülések megelőzése érdekében.

A dominancia viszonyok kialakulása a falkán belül a természetben ritkán jár harccal. Ezt jól tudják a több kutyát (megfelelő viszonyok között)) tartó kutyatenyésztők vagy menhelyet üzemeltető állatvédők. A kutyák általában gesztusokkal, pózokkal, mimikával és hangadással tisztázzák az erőviszonyokat. Ezek ismerete a kutyával együtt élő emberek számára is fontos, hiszen a domináns agresszió általában ellenük irányul.

A családon belül veszélyessé váló folyamat rendszerint azzal kezdődik, hogy a kölyök a családtagokra morog. Ilyenkor nem megfelelő reagálás a morgó kölyök dicsérete, jutalmazása, vad játékok folytatása vagy a kutya bántalmazása. Ezek súlyosbítják a helyzetet. A domináns magatartás fokozódik, a támadások egyre gyakoribbá, nyíltabbá és veszélyesebbé válnak. A domináns agresszivitás fogalma úgy határozható meg, hogy az egy rendszeresen visszatérő agresszív magatartás, ami a tulajdonos vagy más, a kutyával együtt élő személy ellen irányul és jellemzője, hogy fokozódik, ha az érintett személy megpróbálja lecsillapítani vagy megfékezni a kutyát.

A domináns agresszivitás a szociális érettség elérése után, másfél-három éves korban alakul ki. Jellegzetes offenzív (fenyegető, kihívó, támadó) magatartási jelek kísérik. A fej és a farok magasan tartása, a peckes járás, a gyakori felugrálás, a merev nézés, a fenyegető morgás és a fogvicsorítás a jellemző rá. Minden esetben domináns magatartásra kell gondolni, ha a már kialakult konfliktus esetén a tulajdonos és családtagok megfékezési kísérleteire a kutya fokozott agresszivitással válaszol. E mellett a kutya dominanciára törekvését számos más jel is kísérheti:

  1. Az ajtókon rendszeresen elsőként megy át, nem ad utat.
  2. Felugrik a családtagok ülőhelyére és felszólításra sem hajlandó elhagyni azt.
  3. Valamelyik családtag ágyában akar aludni és morog, ha elküldik.
  4. Védi az eledelét, a játékát vagy a fekhelyét a családtagoktól.
  5. Nem engedelmeskedik az ismert parancsoknak.
  6. Erőszakosan felugrál a családtagokra.
  7. Elkapja az ember kezét vagy karját és kényszeríti, hogy játsszon vele vagy simogassa.

A domináns agresszió vizsgálata és kezelése során a legfontosabb feladat a környezet védelme. Szükség esetén izolálni kell a kutyát a veszélyeztetett családtagoktól. Ha az agresszió mégis sérülésveszéllyel jár, akkor szükség van a szájkosár folyamatos használatára. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a gyermekek védelmére. A szülők soha ne hagyják őket felügyelet nélkül magukra egy ilyen kutyával.

Minden esetben tanácsos a kutyát alapos klinikai vizsgálat céljából állatorvoshoz vinni. Ennek során ki kell zárni a szervi okokat, mivel a fájdalommal járó megbetegedések következtében fellépő agresszív magatartás megtévesztően hasonló lehet, de az itt elmondottaktól gyökeresen eltérő kezelést igényel. Másképp fogalmazva az állatorvosi vizsgálat mellőzése az agresszív kutya kezelése során felelőtlenség!

Az előzmények és a körülmények mérlegelése után (lásd a cikksorozat első részét) az állatorvos kezelési tervet állít össze. A hatékonyság megítélése érdekében a tulajdonosnak össze kell írnia az előidéző okokat, konfliktushelyzeteket és fel kell jegyeznie az agresszió lefolyását. Ennek hiányában bizonytalan lehet a nagy tapasztalatot és szakértelmet igénylő kezelés hatékonyságának megítélése. Kezdetben kerülni kell minden olyan szituációt, amely kiváltja a támadást. Éppen fordítva, a tulajdonos és a családtagok vonják meg a figyelmüket a kutyától. Két hétig ne foglalkozzanak az állattal a legszükségesebbeken, vagyis az etetésen, az itatáson és a minimális sétáltatáson kívül. Tekintsék levegőnek a kutyát, ne reagáljanak semmilyen kezdeményezésére. A kutya társas lény, néhány nap után a legvadabb állat is igényli a foglalkozást, ami jelentősen elősegíti a további kezelést.

Ezt követően el kell kezdeni a kutya átnevelését. Ha korábban nem kapott engedelmességi kiképzést, akkor azt el kell kezdeni, ha kapott, fel kell frissíteni. A legfontosabb megtanítandó, felfrissítendő elemek a behívás, a leülés, a lefekvés és a helyben maradás. Ezt “alapvető engedelmességi kiképzésnek” is nevezzük. A foglalkozások kezdetén ajánlott a szájkosár használata, különösen akkor, ha a munka során a kutya izgatottá válik. Kerülni kell a durva bánásmódot, a fizikai büntetést. A sikeresen teljesített feladatok jutalmazására (dicséret, jutalomfalat) kell a hangsúlyt helyezni, de az ok nélküli jutalmazás is helytelen. Napi két alkalommal 5-15 perc kiképzés elegendő. Ha a munka közben a kutya izgatottá válik vagy támad, le kell fektetni vagy kikötve magára kell hagyni, amíg megnyugszik (10-15 perc). Ha a foglalkozások során a kutya rendszeresen agresszíven viselkedik vagy a tulajdonos nem rendelkezik elegendő tapasztalattal, akkor egy a kiképzésben járatos szakember segítségét kell kérni. Ez nem jelenti azt, hogy a kiképzés rábízható, hiszen a cél éppen az, hogy a kutya feltétlenül engedelmeskedjen a tulajdonosnak és a családtagoknak. Egy jó szakember ebben is tud segíteni. Erre többnyire szükség is van, hiszen a domináns agresszivitás gyakrabban jelentkezik a félénk, az ideges, a kiegyensúlyozatlan és a fegyelmezetlen embereknél, vagyis azoknál, akik “nem tudnak bánni a kutyájukkal”. Bátorításul megjegyzem, hogy a modern, megfelelő technikák segítségével ők is ugyan olyan sikeresen kezelhetik az ilyen kutyát, mint bárki más.

A közepes és a nagytestű kutyák esetében az alapvető engedelmességi kiképzés nem csak a már agresszív állatok kezelésének, de a probléma megelőzésének is az alapja, ezért minden kutyatartó számára javasolható.

Az engedelmességi kiképzés mellett a kutyával együtt élő személyekre más feladatok is hárulnak. A legfontosabb annak megértése, hogy állandóan tudatosítaniuk kell a kutyával a falkában elfoglalt, alávetett helyét. Ennek eszközei:

  1. Ne adjanak az asztalnál enni a kutyának, hanem mindig a család étkezése után etessék.
  2. Ne engedjék fel az ülő- és fekvőalkalmatosságokra (letakarás, kizárás a helységből).
  3. Ne játszanak a kutyával durva játékokat.
  4. Ne hagyják felugrálni.
  5. Soha ne engedjék a hálószobában aludni, különösen ne az ágyukban.
  6. El kell zárni azokat a játékokat, amelyek védelmében a kutya a családtagokra morog.
  7. Soha, semmit ne adjanak ingyen a dominanciára törő kutyának. Minden kapcsolatfelvételt és engedményt kössenek feltételhez. Ültessék vagy fektessék le a kutyát etetés, séta, simogatás vagy játék előtt.

A domináns kanok beilleszkedése általában elősegíthető az ivartalanításukkal. Ez bármely életkorban elvégezhető, de már az első jelek észlelésekor feltétlenül javasolt. Sajnos a kutyatartókban gyakoriak az ivartalanítással szembeni előítéletek, pedig az ivartalanított kanok esetében nem kell számolni bizonyos (prosztata- és here-) megbetegedések kialakulásával, csökken a kóborlási vágy, az agresszió kialakulásának valószínűsége, a balesetek és sérülések lehetősége, vagyis sok szempontból jelentős lépés jelentős az állat egészségvédelme érdekében. Emellett állatvédelmi szempontból is fontos, hiszen az ivartalanított állatok esetében nem kell számolni nem várt szaporulattal sem. Teljesen indokolatlan, hogy sokan “állatvédelmi”, vagy “emberiességi” megfontolásból nem ivartalaníttatják a kutyájukat, hiszen ezzel éppen a szándékuk ellen cselekednek. Az ivartalanítás elvileg helyettesíthető hormonkezeléssel, de az költséges és számos káros mellékhatása ismert. A szuka kutyák ivartalanításától nem várható az agresszivitás mérséklődése.

Súlyos esetekben a már felsoroltakon kívül az állatorvos gyógyszeres kezelést is javasol. Ilyenkor nem használhatóak a házi patikákban megtalálható, közismert, nyugtató hatású készítmények. Azok helytelen, házilagos adagolás esetén veszélyesek lehetnek a kutyákra, részben mellékhatásaik, részben a hozzászokás lehetősége miatt. Másrészt a nyugtatók gyakran csökkenthetik a kutya félelmét a harapások következményeitől, ezáltal növelik a tulajdonosra és családtagjaikra leselkedő veszélyt is. A domináns agresszió kezelésére az antidepresszáns készítmények közül csupán néhány jöhet szóba, de ezek is csak hosszú ideig, több héten át alkalmazva vezethetnek eredményhez. Ehhez előzetesen alapos klinikai vizsgálat és a kutya egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése szükséges. Azt tényként kell leszögezni, hogy a gyógyszeres kezeléssel a gyógyulás csupán elősegíthető, de az semmiféleképpen nem helyettesítheti a fent felsorolt viselkedést módosító technikákat!

Sajnos néhány kutya gyógyíthatatlannak, kezelhetetlennek bizonyul. Ilyenkor - különösen közepes és nagytestű (18 kg-nál nehezebb) kutyák esetén - valamint ha az agresszió ismétlődő, súlyos támadásokban nyilvánul meg vagy ha az gyermekek ellen irányul, akkor az eutanázia (az állat fájdalommentes, végleges elaltatásának) lehetősége megfontolandó.

 

Félelmi agresszivitás

 

 

A félelem és a félelem következtében kialakuló agresszió lehet genetikai eredetű, de leggyakrabban a korai szocializáció zavara miatt alakul ki. Ez utóbbi fogalmat a kutyatartók és gyakran a tenyésztők sem ismerik. Ezért gyakori, hogy a kölyköket (félve a fertőző megbetegedésektől, vagy nemtörődömség miatt) három hónapos korukig vagy tovább izoláltan nevelik fel. Azonban kutyák szociális fejlődése során az 5. és a 12. élethét közötti időszak kritikusnak tekinthető. Ha ez alatt nem válik természetessé számukra az idegen emberek közelsége, akkor örökre félénkekké válnak. Ezek az állatok később beilleszkedhetnek ugyan egy családba, de az idegen emberekkel szemben életük végéig nehezen leküzdhető bizalmatlanságot, félelmet éreznek és emiatt gyakran válnak agresszívvé. Ezt nevezzük félelmi agresszivitásnak.

A félelmi agresszivitás egy rendszeresen visszatérő agresszív magatartás, amit félelmi tünetek kísérnek és a kutyát megközelítő idegenekkel szemben lép fel.

A félénk kutya általában csak akkor támad, ha idegenek közelítik meg (passzív forma). Ez a forma sok szempontból a domináns agresszivitás ellentettje. Idegenekkel szemben alakul ki és tipikus defenzív magatartással jár. A kutya lesunyja a fejét, pupillái tágak, morog, de a szájzugai hátrahúzottak (mintha mosolyogna), a füleit hátracsapja, a farkát behúzza, igyekszik meglapulni, gyakran nyálzik, remeg és zihál. Megpróbál elmenekülni, morog, közben ugat, majd támad, ha az idegen közelségét már elviselhetetlennek érzi. Néha aktív formában jelentkezik, amikor a kutya megtanulja, hogy a támadó magatartással elűzheti az idegeneket. Mindig félelmi agresszióra kell gondolni, ha a kutya a támadás közben bevizel vagy bélsarat ürít.

A legfontosabb feladat ebben az esetben is a környezet (vagyis az idegen emberek) védelme. A balesetek megelőzése érdekében a kutyát csak pórázon szabad sétáltatni. Szükség esetén használni kell a szájkosarat is.

A szervi megbetegedéseket alapos állatorvosi vizsgálattal kell kizárni.

A kezelés során kezdetben az idegenek távoltartására kell törekedni. A félelem miatti agresszivitás általában mérsékelhető a deszenzitizáció és az átnevelés technikájával. Az ilyen kutya nagyon sok foglalkozást és türelmet igényel. Nyugodt, biztonságos környezetben kezdjék el az engedelmességi kiképzést. Ha félelem, agresszivitás lép fel, akkor le kell ültetni vagy fektetni az állatot. Ha teljesíti, dicsérjék, jutalmazzák meg. Büntetni soha nem szabad! Ezt követően a kutya figyelmét lehetőleg elterelve (idegen környezet, játék, másik kutya jelenléte) fokozatosan növeljék az ingereket, vagyis vigyék a kutyát idegenek közé. Erre a legjobb lehetőséget a kijelölt kutyafuttató területek nyújtják (már ahol még van még ilyen). Ajánlott idegen személyeket is bevonni a munkába, akik a kutya reakciójára figyelve lassan és fokozatosan, egyre közelebb haladnak el a tulajdonos és a kutya mellett, majd egyenesen feléjük közelítenek. Mindig dicsérni kell az állatot, ha nyugodt és vissza kell lépni egy korábbi szinthez, ha félelem jelentkezik.

A gyógyszeres kezelés során figyelembe kell venni, hogy a legtöbb nyugtató nem csak az idegenekkel szembeni, hanem a támadás következményeitől való félelmet is mérsékli. Ezért kerülni kell az ilyen állatok kezelése során a nyugtató hatású készítmények használatát. Az állatorvosok ilyenkor megfelelő szorongásoldók tartós szedését ajánlják a kutya egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése mellett. Ezek jelentősen segítik a gyógyulást. Az ivartalanítás viszont hatástalan.

 

Területvédő, birtokló, táplálékvédő és oltalmazó agresszivitás

 

 

Sok szempontból egymáshoz hasonló, mégis különálló formák. Együtt tárgyalásukat az teszi lehetővé, hogy mindegyik rendszeresen visszatérő agresszív magatartás, ami valaminek vagy valakinek a védelmében jelentkezik, ha a kutya annak a közelében tartózkodik. A területvédő agresszió esetében a ház, az udvar vagy a gépkocsi, a birtokló agresszió során az élelem, valamely játék vagy egyéb tárgy, az oltalmazónál pedig a tulajdonos vagy más “falkatárs” (családtag, másik állat) védelme a kiváltó ok. A táplálékvédő agresszivitás tulajdonképpen a birtokló agresszivitás egyik önálló formája.

Mindegyik irányulhat emberek vagy állatok ellen és jellemző rájuk, hogy a védett terület, tárgy vagy személy távolságával fordítottan arányos az agresszivitás mértéke, vagyis azoktól távol az nem jelentkezik. Az otthon szenvedélyesen támadó kutya az utcán, távol a védett területtől közömbösen vagy barátságosan viselkedik az idegenekkel. Természetes viselkedés, hogy a kutya őrzi az élőhelyét, a tárgyait (zsákmányát) és védi a társait. A területvédelem például a felnőtt korra kialakuló territoriális ösztön része. Ilyenkor a kutya támadása nem tekinthető neurotikusnak. A veszély mégis fennáll és nő a nem megfelelő körülmények között tartott állatoknál. A túl kicsi élettér és az elégtelen foglalkozás ugyanis fokozza az agresszivitást. A nemkívánatos magatartás rögződésében szerepet játszhat a véletlen, vagy a szándékos megerősítés is. Ilyen, ha a kutya úgy érzi, hogy agresszív fellépésével “elkergette” a postást vagy ha megdicsérik, amikor morgással védi meg másoktól a játékát és a családtagokat.

Általában offenzív magatartási tünetek kísérik, de jelentkezhet defenzív formában is. Jellemző a támadónak vélt személy vagy állat felé futás, a szőrborzolás, a fogvicsorítás, a morgás és az ugatás. A domináns agressziót mindig ki kell zárni annak alapján, hogy a megfékezési kísérletekre miként reagál a kutya.

A környezet védelme a legfontosabb feladat. Ennek érdekében a biztonságos izoláció (megbízhatóan zárt kerítés, kennel, esetleg ideiglenes megkötés) mellett a szájkosár használatára is szükség lehet. Kezdetben a területvédő kutyát el kell zárni vagy meg kell kötni a látogatók érkezésekor, de a többi formánál is a konfliktushelyzetek elkerülésére és a balesetek megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni.

Az agresszivitás jelentkezésekor ajánlott a kutya klinikai vizsgálatát elvégeztetni. A kezelés kezdetén a kiváltó ingerek távoltartása mellett az átnevelést és a hozzászoktatást együttesen kell alkalmazni. Különösen fontos a helyben maradás tanítása semleges környezetben és otthon egyaránt, ezért tanítsák meg az ilyen kutyának a “helyedre” parancsot. Később fokozatosan növelhetőek a kiváltó ingerek: ismerős, majd idegen személy közeledése, kopogtatás, csengetés, az ajtó kinyitása, belépés, a védett tárgy vagy személy megközelítése, megérintése stb. Jutalmazni kell a kutyát, ha nyugodt és lefektetni vagy a helyére parancsolni, ha morog.

Az ivartalanítás nem szokott eredményt hozni. Gyógyszeres kezelésre nyugtatók alkalmi és a szorongásoldók tartós adagolása kísérelhető meg. A területvédő agresszivitás általában mérsékelhető megfelelő diétával is. Kedvezően hat a közepes vagy az alacsony fehérjetartalmú tápok etetése.

 

Kutyák közötti agresszivitás

 

 

Rendszeresen visszatérő agresszív magatartás, ami másik kutya (kutyák) ellen irányul. Megjelenéséhez nem szükséges kiváltó ok vagy előzetes kapcsolat a megtámadott kutyával. Általában azonos nemű kutyák, leggyakrabban kifejlett kanok között jelentkezik (kanok közötti agresszivitás). Jelentkezhet falkán belül (együtt tartott másik kutyával szemben) vagy falkán kívül is (idegen kutyákkal szemben). Annak ellenére, hogy nem emberek ellen irányul, a forma tárgyalását e helyen az indokolja, hogy gyakori következménye az emberek sérülése. Sokan próbálnak meg ugyanis közbelépni, hogy megakadályozzák a kutyák küzdelmét, s közben súlyos sérüléseket szenvednek el, gyakran a saját kutyájuktól.

Általában offenzív viselkedés. A fej és a farok magasan tartása, merev nézés, merev járás, szőrborzolás, fogvicsorítás, morgás és ugatás, kíséri.

Akkor okozza a legtöbb gondot, ha együtt, egy udvarban, lakásban tartott állatok között lép fel, ilyenkor ugyanis nehezebb a probléma kezelése, mintha idegen kutyákkal szemben jelentkezne. Ez utóbbi kialakulásában genetikai okok, a szocializáció zavara és a tulajdonos erélytelensége is szerepet játszhat. A falkán belül jellemzően a dominancia viszonyok tisztázatlansága miatt alakul ki a konfliktus. Ez általában akkor jelentkezik, ha új kutyát vásárolnak vagy egy kölyök eléri a szociális érettséget (vagyis 18-36 hónapos életkor között) és az addig domináns kutya nem tudja megőrizni a státuszát. A tulajdonos és a családtagok is előidézhetik vagy súlyosbíthatják ezt a folyamatot, ha - akár akaratlanul is - beleavatkoznak a hierarchia kialakulásába. Ezzel ugyanis megakadályozzák, hogy a kutyák harc nélkül, pózok, gesztusok és hangok segítségével alakítsák ki maguk között a rangsort.

Ajánlott az agresszivitás jelentkezésekor a kutyák klinikai vizsgálatával kizárni a szervi megbetegedéseket. Az idegen kutyákkal szembeni agresszivitás a környezet védelmén, vagyis a kutya megfelelő izolálásán és alapvető engedelmességi kiképzésén kívül a legtöbb esetben nem igényel egyéb kezelést. Általában elegendő a megbízható elzárás, közterületen a póráz és a szájkosár használata. Az együtt tartott kutyák kezelésének kezdetén meg kell vonni a figyelmet és egymástól is izolálni kell a kutyákat. Ezután kezdjék el az engedelmességi feladatok gyakorlását. Az összeszoktatást és az átnevelést fokozatosan, kezdetben póráz és szájkosár védelme mellett kell végezni. Közben dicsérettel és jutalomfalattal kell megerősíteni a nyugodt, elfogadó magatartást. Meg kell figyelni a rangsort és mindig tekintettel kell lenni arra. A láthatóan domináns kutyával előbb és többet kell foglalkozni, pl. korábban kell üdvözölni, jutalmazni és etetni. Az esetek többségében a fiatalabb, a nagyobb és az erősebb kutya a domináns, de nem mindig.

A már kialakult küzdelembe nem szabad kézzel beleavatkozni. A kutyák szétválasztását sérülést nem okozó, hosszú és erős tárggyal (pl. seprű) segítségével vagy vízzel való locsolással (vödör, slag, szódásüveg) ajánlott megkísérelni.

A kanok ivartalanítása javasolható, mivel a hím nemi hormonok oki szerepe egyértelmű. Hormonkezeléssel is próbálkozhatunk, bár ennek számos mellékhatása ismert. Szukák esetében az ivartalanítás csak akkor hoz eredményt, ha az agresszió a tüzelés vagy az álvemhesség során jelentkezik. Megelőzésre nyugtatók eseti alkalmazása vagy az együtt tartott állatok kezelésére egyes szorongásoldók alkalmazása is megkísérelhető.

 

Fájdalmi agresszivitás

 

 

Rendszeresen visszatérő agresszív magatartás, amit meghatározott, ismétlődő, fájdalmas ingerek váltanak ki és azok megszűnésével magától elmúlik. Tipikus defenzív magatartás, ami megjelenésében a félelmi agresszióra emlékeztet, de nem idegenek közeledésekor, hanem a kutya által jól ismert, kellemetlen szituációk során jelentkezik. Gyakran tapasztalható körömvágáskor, fésüléskor vagy injekció beadásakor.

A legfontosabb teendő az előrelátható sérülések tudatos megelőzése a kutya megfékezésével, póráz és szájkosár használatával. A legjobb eredmény az alapvető engedelmességi kiképzéstől várható. Fontos, hogy a tulajdonos a konfliktushelyzet során fegyelmezze a kutyát, de ne büntesse! A megfelelő magatartást jutalmazással kell megerősíteni. Szükség esetén a fájdalommal járó beavatkozás előtt nyugtató is adható.

 

Játék közbeni agresszivitás

 

 

Rendszeresen visszatérő agresszív magatartás, ami kizárólag a kutyával folytatott játék közben lép fel. Defenzív magatartás. Irányulhat ember és másik állat ellen is. Ritka forma. Olyan fokú durvaság jellemzi, ami miatt lehetetlenné válik a játék a kutyával, mert az közben a partnerére támad, fenyegetően morog vagy meg is harapja azt. Ez egy rendellenes magatartás, amit gyakran nehéz elkülöníteni a durva játéktól, ami tanult viselkedés, ezért könnyebben is korrigálható. A domináns agresszivitást mindig ki kell zárni.

Mivel az ilyen állat csak játék közben agresszív, ezért a sérülések megelőzhetőek, ha nem játszanak a kutyával. A kezelés ez esetben is az átnevelésen alapul. Ha a játék közben morog vagy harap a kutya, azonnal meg kell büntetni. A későbbi büntetés értelmetlen. Az ilyen kutya engedelmességi kiképzése javasolt.

 

Szülői agresszivitás

 

 

Rendszeresen visszatérő agresszív magatartás, ami csak akkor jelentkezik, ha valaki vagy valami megközelíti, illetve megérinti az almot vagy egy kölyköt. Hasonlít az oltalmazó agresszivitáshoz, de azzal szemben magától is elmúlik a kölykök növekedésével. A dominanciára törekvést minden esetben ki kell zárni.

Az ilyen szuka környezetének védelme a legfontosabb. Ezt megkönnyíti az alapos engedelmességi kiképzés. A kutya kezelése során figyelembe kell venni, hogy a legtöbb gyógyszer használata kontraindikált a szoptatás alatt. Tekintettel az emberi sérülések lehetőségére és az agresszív magatartás örökölhetőségére, ajánlható a szuka ivartalanítása.

 

Átirányított agresszivitás

 

 

Rendszeresen visszatérő agresszív magatartás, ami során a kutya nem tudja, esetleg nem meri megtámadni az őt ingerlő személyt vagy állatot, ezért átirányítja az agressziót a környezetében valakire vagy valamire. Irányulhat családtag vagy másik kutya ellen is. Offenzív magatartászavar. A kis területre bezárt, elhanyagolt kutyák esetében gyakrabban és súlyosabb formában jelentkezik. Ki kell zárni a domináns és a kutyák közötti agresszivitást.

Ha a kutya támad, azonnal büntetni kell, később ez értelmetlen. A hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. Ajánlott a tartási körülményeket módosítani, javítani. Alapvető a kutya megfelelő engedelmességi kiképzése. Közben fokozatosan szoktassuk hozzá a kiváltó ingerhez az állatot. Súlyos esetben szorongásoldók alkalmazása is megkísérelhető.

 

Idiopatikus agresszivitás

 

 

Rendszeresen visszatérő agresszív magatartás, ami váratlanul lép fel, nem kapcsolódik semmilyen kiváltó ingerhez, fizikai vagy pszichikai állapothoz. Leggyakrabban springer és cocker spánielek, valamint berni pásztorkutyák esetében figyelhető meg. Az ilyen állat minden ok nélkül kezd dühöngeni, támadni, harapni, ezért ezt a formát “dühöngési szindrómának” is nevezik. A betegségnek nem ismerjük az okát. A diagnózis felállítása során el kell különíteni a neurológiai problémáktól (veszettség), ami minden esetben állatorvosi vizsgálatot kíván.

Igyekezni kell megfékezni az állatot a váratlanul fellépő rohamok során és törekedni kell a környezet állandó védelmére. A kutyát biztonságosan izolálni kell és ha szükséges, folyamatosan ajánlott a szájkosár használata is. Megpróbálkozhatunk szorongásoldó kezeléssel, de sokszor az eutanázia az egyetlen megoldás.

 

Ragadozó agresszivitás

 

 

Rendszeresen visszatérő agresszív magatartás, melynek során a kutyák emberi irányítás nélkül vadásznak. Alapvetően nem a megfélemlítés motiválja, hanem a táplálékszerzés. Nem feltétlenül jár együtt ugyan az áldozat elpusztításával, de az gyakori következménye. Gyakori és nagyon veszélyes is, különösen akkor, ha több kutya, falkába verődve támad. Nem tévesztendő össze a vadászkutyák emberi parancsra végzett tevékenységével. Leginkább a szabadon kóborló kutyák körében alakul ki, különösen ha azok már korábban is büntetlenül támadhatták vagy haraphatták meg az áldozatukat. Általában macskák, madarak, kerékpárosok, járművek, kocogó emberek és játszó gyermekek ellen irányul. A domináns és a területvédő agressziót minden esetben ki kell zárni.

Kezelése a biztonságos izoláción (elzáráson) és az engedelmességi kiképzésen alapszik. A kutyát ne hagyjuk szabadon kóborolni! Ha a jelenséget már észleltük, óvakodjunk az állatot kisgyermekkel felügyelet nélkül hagyni! Ha a vadászó kutya elzárása nem oldható meg vagy gyermekekre támad, az eutanáziát meg kell fontolni. A kóborlási vágy csökkentése a kanok ivartalanításával elősegíthető.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

babus95@indamail.hu

(Niki, 2012.12.28 10:47)

Sziasztok! Most kaptam nem rég egy amstaff kölyköt aki lány. De viszont folyton harapdál, morog, ugat és az ellenkezőjét csinálja amit mondok neki. Most 2 hónapos. ebben szeretném kikérni a tanácsotokat.

takacs3balazs@freemail.hu

(Balázs, 2009.07.15 12:47)

Sziasztok
Van egy 5 hónapos amerikai staffordshire terrierem.
Nagyon okos, szófogadó és már sok szót tud.
Csak az a gond mikor este kimegyek vele játszani és utána beakarom zárni a helyére akkor vagy lefekszik vagy össze-vissza fut és felugorva kapkod a kezem után vagy ahol ér.
Egyáltalán nem fogad szót ilyenkor. :(
Tudna valaki segíteni, hogy ezt miért csinálja?
Amikor kisebb volt akkor a családba bárki mondta neki, hogy helyedre már be is ment, nem volt semmi ellenállás.
Csak este és ha mondjuk több mint 1 órára megyünk el otthonról, úgy hogy nincs otthon senki csak akkor zárjuk be, hogy ne simogassák a kerítésnél és ne etessék meg semmivel.
Valaki légyszíves mondja meg, hogy mit csináljak.
Üdv.:
Balázs

Re: takacs3balazs@freemail.hu

(Tarina, 2012.11.04 23:35)

Üdv. Nem vesz téged komolyan. Határozott fellépés kell. Testbeszéddel és hangsúllyal is. Egyenes testtartással , nyugodtan, határozottan parancsold a helyére miközben mutatsz a helye felé. Eközben lassan, de határozottan tereld a helye irányába. Ne kergesse senki mert játéknak veszi és azért sem. Büntetés képen több időre maradjon a helyén bezárva, úgy h nem dédelgeti senki. Nem is kell róla tudomást venni. A fontos ételt, italt megkapja és ennyi. Fog még próbálkozni ez biztos. Légy türelmes. Rá fog jönni hogy engedelmeskednie kell. :)

Sok szerencsét!

7627 pécs

(milo, 2011.11.08 00:00)

ezektöl a kutyáktol nem kell félni fenyitést igényelnek kisesebb szinten és nemlehet gond vele az enyém elvan csibével kacsával macskával söt a gyerekekkel is ne halgassatok senkire vigyázzatok a kincsetekre megfogja hálálni. de viszont az enyém csak velem senki mással csak velem durván játszik erösen harap hogy miért nemtudom és hiába fenyitem rajta N A KEZEMEN VÉRESRE HARAPJA MIÉRT:?

--------------

(orsi, 2011.02.09 22:26)

Sziasztok nekem két amstaffom van egy 1éves kan és egy 3 hónapos szuka nekem csak annyi a gondom h a kan bántja a kicsit és a kicsi meg menekül de ha nemtud vissza támad eleinte csak játszottak de kezd durvúlni hiába különítem el egymástól a fiú átmászika lányhoz és játszanak ha engem nem látnak nincs baj de ha látnak verekednek kérlek írjatok köszi:D

Re: --------------

(misi, 2011.10.08 11:41)

Egyszerű FÉLTÉKENYEK EGYMÁSRA nagyon.
Nézz utánna egy kutyás könyvben irnak benne az iesmiről. Meg aszt is leirják hogy mivel lehet leszokatni. Én most nem tudom leírni mert nincs könyvem de már olvastam róla csak nem jegyeztem meg mert az én kutyáim nem féltékenyek egymásra.

8 hetes kicsi kanom

(Tinamacs, 2011.09.20 12:07)

Sziasztok!

Rocky boy, mert én így hívom úgy szeretem, 6 hetes korában került hozzánk. Etetéskor fontos dolog volt, hogy a kajás táljába kevergetnie kell minden alkalommal minden családtagnak a kaját miközben eszik. Ez későbbiekben még jól jöhet ha kisbaba jön a családba. Ha morog, parancsszó: "NEM" többször, hangsúlyosan kiejtve, ha nem hagyja abba akkor eltolni a táltól és azt mondani neki, hogy "ÜL" és "NEM". Ha megnyugodott, akkor a "TESSÉK" szóval engedheti oda a gazdi, keze benne legyen a kajájában. Néha nyugodtan nyúljon a szájába is bele és vegye ki onnét a falatot, az "AD IDE" paranccsal. Nekünk ez vált be.
Ha jól teljesített: "ÜGYES"! S boldogan simogatni Őt!!! Sosem elég a dícséretekből. Hálásan néz fel a gazdira egy idő után, mert tudja, hogy jót tett neki!

Sétáláskor a láncos pórázt használom, ha autó jön velünk szemben miközben a járdán sétálunk, ő leül vagy húz vissza, mert fél tőle.
Ilyenkor a "GYERE" nem bánt mondatot mondogatva nyugtatom le. Már van mikor hallgat is rá és csak pár másodpercet húz vissza.

A harapdálásai játéknak tekinthetőek, de ha nagyot harap akkor a "NEM" szóval vagy hangos felsikkantással jelzem felé, hogy ez fájt és abbahagyja azt!
Ha visszatér harapdálni, már finomabban teszi. :)
Okos és jól tanítható kiskutya.

Sok odafigyelés, szeretet jár neki és mindenre rávehető társsá válik!

Mindenkinek sok-sok szeretet és engedelmességet adó kutyaperceket kívánok!!!

....

(Manó, 2011.07.03 13:03)

sziasztok! én abban szeretnék tanácsot kérni,hogy az 1 éves Amstaffom,aki mellesleg lány,miért akar állandóan "befedezni". vagy a lábamon próbálkozik,vagy ha legugolok,akkor a hátamon kezdi el. Most tavasszal tüzelt,és ezt azóta csinálja. Én már nem tudok mit kezdeni vele. ha rászólok abbahagyja,de egy újjabb adandó alkalommal újrakezdi.

ronika81@freemail.hu

(jung veronika, 2011.05.24 08:48)

sziasztok.Nekem van egy négy hónapos amstaff kislány kölyköm.Most kezdett el más kutyákkal és cicákkal agresszív lenni.mivel van 3 kisgyerekem szeretném megkérdezni ,hogy ez az agresszivitás nem e fog idővel feléjük irányulni?és hogyan tudnám megfékezni.leveleiteket emailben szeretném kérni.email címen:ronika81@freemail.hu.elörre is köszönöm

1173 Budapest Újlak utca 65 4.em 18 ajtó

(Mészáros Éva, 2011.02.27 00:21)

sziaztok nekem van egy amstaffom és nem tudom miért de mindig ki akar meni az erkélyre meg ha el megyek akor be pisil és mindig le viszem mielőt el megyek otthonrol meg a hidegen fegszik pedig nics nagyon meleg és még nics 1 éves segit setek

rocker6666@freemail.hu

(gyík, 2010.11.16 19:45)

Sziasztok.
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy lehet kapok egy 1 éves amstaffot, és szerintetek mekora rá az esély hogy vagy mi alapján lehetne biztosra mondani hogy nyugodtan elfogadhatom.Válaszotokat e-mailbe szeretném kérni.E-mail címem:rocker6666@freemail.hu
Válaszotokat előre is köszönöm

Csak úgy:-)

(archi, 2010.09.06 20:39)

Sziasztok:-)
Van egy tiz hónapos staffink és én csupa jót mondhatok róla:-)Kicsinek került hozzánk hat hetes volt mikor hozzánk került, egy kiscicáni is volt illetve a család egyik tagja gyerkőc még!Soha nem morgott ránk, soha nem harapott durván, a cicával is úgy játszik hogy tisztában van az erejével annak ellenére hogy a macska pedig mindne erejét beleadva csüng a torkán:-)
Amúgy kan a kis lükénk:-)Kezdetek óta ronggyal kötéllel játszunk vele, már egész kicsinek a "juj" szót alkalmaztuk ha csak megfogta a kezünket, és a mai napig ha megfog minket csak kimondom és már el is fordult a kéztől, ha a szájába teszem a kezem még a fogait is alig érinti a bőrömhöz!Kutyaiskolába jár, illetve korának megfelelő kicsi sportedzéseket kap, mert súlyhúzásra szeretnénk fogni!Hihetetlenül ragaszkodó, sem emberrel sem álattal nem agresszív, kemén ykézzel fogjuk, viszont mindig dicséret és jutalom jár neki minden jól elvégzett feladat után!É spersze a család kefvence sok sok dédelgetéssel, illetve sokszor jön velem...További szépeket mindenkinek:-)

szabocsalad84@freemail.hu

(Szabó Barbara, 2010.07.06 14:22)

Az én kutyám az idegen embereket nagyon megugatja, főleg, ha a kezüket mozgatják. Olyan is van, amikor nem ugat és valaki meg akarja simogatni és bátortalanul teszi, kapkod a kutya előtt, teljes erejéből üvölt. Van a közelünkben kettő kutya, akiket nem szeret és morog rájuk.

anna.bihar@gmail.com

(ANNA, 2010.05.19 19:10)

Staffi(ANI 2010.05.19.)Van 1 staffim 19 hónapos,kan.a fiú kutyákkal nagyon agresszív de néha az embereket is megugatja a sötétben.Elég bizalmatlan az emberekkel.Minket nem bántott de még csak morgás se volt.Viszont félek hogy késöbb megtámadja az embereket.Most viszem kutya iskolába remélem nem késő még hogy engedelmasségre neveljék.A kérdésem pedig hogy a suli végeztével már az embereket sem akarja majd ugatni,?

kuranahruka@citromail.hu

(darius, 2010.02.15 15:33)

tehát ha kis orába kozzászoktatom akkor nem fog nagykorába neki menni a töbii kutyának?fiu kutyárol van szó

Debrecen

(Szabi, 2009.11.13 11:12)

3hete van nálam 4hónapos Staffi(szuka),már tud ülni,feküdni,parancsra helyre menni,mindenkivel elvan,szeret mindenkit,más kutyákkal állandóan játszana,játszik.Velem játék közbe normálisan játszik,néha harapgál,de csak játékosan(remélem ez nem baj)pórázzal már jól jön,és pórázz nélkül is már a lábam mellet jön,meg követ:) és nem aggresziozok vele:)csak mikor kell akkor fegyelmezem!remélem jól haladok?remélem jó kis kutya lesz

staffi

(treedog, 2009.10.13 15:41)

Ez csak nevelés kérdése. Nekem négy van,a legidősebb 7 éves, és nagyon szeretjük, na persze észrevehetően ő is minket. :-)

Siófok

(Veronika, 2009.10.13 15:21)

Nekünk van egy stafordshire terierünk ő 3 hónapos nagyon okos de félünk hogy a későbbiekben nekünk táma majd.

...

(pitbullos lány, 2009.09.29 18:23)

az én kutyám hét honaposan tudta: ül fekszik pacsi piti halottat tettetni (nem tulzás!)... csak türelem kell hozzájuk és sok szabadidő. ha nincs nagy türelmed akkor vidd el kutyaiskolába, most 1,5 éves a kutyám és bevan tanitva örzö védöre is (parancsszóra!! támad és ereszt) de egyébként nem agressziv. csak a kapucnis embereket nem szereti:D

vagy ha leviszed valami nagy füves területre futkosni akkor is kifárad és akkor már ereje sem lesz harapdálni.
nem lehet elég korán kezdeni!

ricsironaldo@freemail.hu

(ricardo, 2009.07.21 12:32)

sziasztok örömmel fedeztem fel ezt a nagyon szép weboldalt!:)
nekem van egy 10 hetes szuka amstaffom:)okos kutya könnyen tanul csak még szeleburdi:)más hasonlo méretü kutyákkal szivesen játszik de a vége mindig az h. lenyomja őket azok meg sírva menekülnek:( Nem örülök ennek:) nekem még eddig nem volt staffim ezért megkérdezem tőletek ez kölyökkorban még normális?vagy probáljam valamivel leszoktatni?az embereket nagyon szereti:))sziaszok