Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amerikai staffordshire terrierKép

Hôsünk utolsóként alakult ki a bull and terrierek, ezen belül is az amerikai ág képviselôi közül. Megszületése szorosan összefüggött a kutyaharcok és a Pit Bull Terrier történetével, ám hozzá képest mintegy két évtizedes késéssel jelent csak meg. A kora 1900-as évekre tehetô “létrehozása” során szülôatyjai számos olyan tapasztalatot hasznosítottak, amelyeket elôdeik más fajták esetében végzett korábbi alkotómunkája alapján szereztek. Az American Staffordshire Terrier így válhatott azzá, ami; egy multifunkcionális, remek fajtává, a kutyatenyésztés csúcsává.

 

 

   E korai tenyésztôk felismerték, hogy az arénák bajnokaiban számos olyan tulajdonság adott, melyek remekül hasznosíthatók a civil életben. Ezeket az értékeket szerintük addig csak elpazarolták a viadalokon. A kivételes fizikai erôn és elszántságon túl ilyen a páratlan intelligencia és kombináló készség, valamint a gazda iránti odaadás.
     A céltudatos keresztezések során a tenyésztôk a fizikumon túl súlyt helyeztek a
jellem, a karakter és a mindennapi használhatóság kérdésére is. Kiindulásul – az általuk eszményinek tartott megjelenés és méret egységesítése érdekében – csak a legjobb fizikumú, tökéletes felépítésû viadorkutyákat használták. Erre az alapra építkezve párosították tovább tenyész egyedeiket. Azon céljukat, hogy az egykori gladiátorból az embert mindenekfelett tisztelô és szeretô, kiegyensúlyozott idegrendszerû, nagy munkabírású, sokféle célra felhasználható ebet alkossanak, teljes mértékben sikerült elérniük.
     Ezt a teóriát az arénákból általuk kiemelt és tervszerûen tenyésztett ebek remek helytállásukkal bizonyították napi munkájukban. Dolgoztak farmerek és vadászok mellett, de ellátták telephelyek, raktárak és otthonok ôrzését is. Munkakészségük, kit
artásuk és remek természetük révén egyre több hívet szereztek, és sokan már kedvencként is tartották ôket.
     A munkára tenyésztett változat (hiszen ekkoriban még nem beszélhettünk önálló fajtáról) hamarosan jelentôs mértékben eltávolodott a továbbra is harcra szelektált kutyáktól. Jellemzôen nagyobb és testesebb lett azoknál, amire a napi munka során szükség is volt. A farmokon végzett munka, vagyis az állatterelés, a dúvadak irtása a viadorkutyák eredeti méreténél nagyobb tömeget és ezzel arányosan nagyobb magasságot kívánt. Erre volt szükség a vaddisznók és szarvasok vadászatában, de a különbözô ôrzési feladatokban is. Ám ami ennél is lényegesebb, a munkára tenyésztett kutyák néhány generáció alatt alapvetôen nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak lettek viadoreb-ôseiknél.
     Érdekesség: találó mondás, hogy az amstaff valójában egy Pit Bull szmokingban. A különbség közöttük nagyjából akkora, mint James Bond és egy kocsmai verekedô között.

 
   A tenyésztôk szükségét érezték annak, hogy kedvenceiket hivatalosan is regisztrálják. Ehhez azonban megfelelô elnevezést kellett találniuk. Ez kiváló alkalom volt arra, hogy minden téren világosan elhatárolják kutyáikat a továbbra is harcra tenyésztett rokonoktól. Ez utóbbiakat egyébként már 1898. óta Pit Bull Terrier néven törzskönyvezte az UKC. Néhány többé-kevésbé találó változat elterjedése után végül az (American) Staffordshire Terrier elnevezés honosodott meg és talált elfogadásra a munka-változat tenyésztôinek részérôl. Szerintük ez éppen eléggé pontosan utalt a fajta származására, ugyanakkor nem fejezte ki direkt módon a hajdanvolt és akkorra már csaknem elfeledett harci eredetet. Ne feledjük, a kezdetekkor elsôdleges céljuk éppen a kutyák kiragadása volt az arénák közegébôl!
     A fajtát 1936-ban fogadta be az American Kennel Club, s ekkor rögzítették az alábbiakban olvasható standardot. Ezzel a Pit Bullt és az amstaffot hivatalosan is külön fajtának nyilvánították. Ez a szabvány egyébként a mai napig változatlan, vagyis sok más fajta esetétôl eltérôen az a
mstaff gondozói nem érezték szükségesnek korszerûsítését, felfrissítését.

     Standard:

     Általános leírás: Méretéhez képest rendkívül erôs, középtermetû kutya. Zömök, sôt robosztus, hihetetlenül izmos, ugyanakkor fürge és kitartó. Figyelmes, aktív és mozgékony, mégis nyugodt és magabiztos. Bátorsága közmondásos, ugyanakkor barátságos viselkedése szembetûnô.

 

     Fej: Közepesen hosszú, négyzetes fej, hatalmas agykoponyai és erôs arcorri résszel. A pofacsontok és a rágóizmok kiállnak, kidomborodnak, ezzel összetéveszthetetlen jelleget adnak a fajtának. A fejtetô széles és lapos, a stop határozott. Az orr dobozszerû, nem túl hosszú, az erôs fogáshoz szükséges masszív és széles állkapoccsal. A fogak szabályos elrendezésûek, nagyok és erôsek. Szabályos ollós harapás. A mélyen ülô, egymástól távolfekvô kerek szemek lehetôleg sötétek, de mindenképpen harmonizáljanak a szôr színével. A fülek lehetnek meghagyottak vagy kupírozottak, az elôbbi jobb. A meghagyott, vágatlan fül rövid, formája rózsafül vagy félig felálló, megtört.

     Hibák: Túldimenzionált, a testtel nem arányos méretû vagy éppen erôtlen fej. Keskeny agykoponya. Lapos homlok, kevéssé kifejezett stop. Hússzínû orr. Sötét kutyánál világos (sárga) szemek. Közelülô vagy túlságosan nagyméretû szemek. Rózsaszín szemhéj. Elkeskenyedô, hosszú, erôtlen arcorri rész. Gyenge, keskeny alsó állkapocs. Lógó ajkak. Tehénfül.

     Test: Széles, mély mellkas. Jól ívelt, zárt bordák. Jól izmolt, erôs vállak, meredek lapockák. Nehéz, izmos, közepesen hosszú, kissé ívelt nyak. Rövid és széles, izmos hát, amely enyhén ívelt a martól a farig.

     Hibák: Erôtlen benyomást keltô, könnyû test. Keskeny mellkas. Hosszú hát és ágyék. Teljesen egyenes, vagy hajlott, illetve nyerges hát.

     Lábak: A mellsôk egyenesek, erôs, kerek csontozatúak. A hátsók mérsékelten szögelltek, a comb rendkívül izmos és széles. A csánk mélyen fekvô. A végtagok párhuzamosak. A mancsok kicsik és zártak, ami a ruganyos mozgás feltétele.

     Farok: Erôs és viszonylag rövid, éppen eléri a csánkot. Alacsonyan tûzött, finom csúcsban végzôdik. Enyhén hajlott, de sohasem kunkorodó vagy visszahajló.

     Szôrzet: Rövid és sima. Fényes, sûrû és kemény tapintású.

     Szín: Minden szín megengedett, kivéve a tiszta (80%-nál több) fehéret, a mályvaszínt és a fekete-cser összeállítást. Leggyakoribb színek a csíkos különbözô árnyalatai, és a sárgától a vörösig terjedô színek.

     Méret: Nincs se alsó, se felsô határ. A számszerû adatoknál fontosabb az arányosság és a harmónia. Az ideális marmagasság kanoknál 46–48 cm, szukáknál 43–45 cm. Súlyuk általában 25–30 kg.

 

 

Jellemrajz

     Az amstaff ma is ôrzi harcos ôseinek egyéniségét: kemény és rettenthetetlen jellem. Lényétôl idegen a félelem, vagy bármiféle megalázkodás. Olyan egyéniség, aki tudatában van saját erejének, de nem él vissza vele. Ez kifejezésre jut abban a nagyfokú önbizalomban, mellyel még a számára ismeretlen terepen is közlekedik. Ugyanevvel a magabiztossággal közeledik az idegenekhez is, s teszi ezt mindenféle agresszió nélkül. Nyíltsága, jóindulata szembetûnô. A feléje kíváncsian közeledôvel kész azonnal barátságot kötni. Nagyon vidám természet, és bármikor kapható egy kis játékra, bolondozásra. A fajta egyik legfontosabb jellemzôje éppen az a hihetetlen életkedv, amely rögtön átragad mindenkire a környezetében. Szeret a figyelem középpontjában lenni, és valósággal lesi az alkalmat, hogy szerepelhessen. Különösen kedves és figyelmes a gyerekekkel, s tôlük mindent elvisel.
     A fentiek miatt kezdô amstaff tulajdonosok, vagy éppen más fajtában tapasztalt kutyások is már sokszor megkérdôjelezték ôrzô-védô képességeiket. Különösen akkor, ha látták veterán kutyám, Bully viselkedését. Az a néha valóban szertelen öröm, mellyel a játékot bárkivel kölyökként képes élvezni, és a mindenki felé irányuló kifejezett barátkozási szándék bárkiben hamis képet alakíthattak ki a fajtáról.

 
    A kétkedôk azonban elfeledkeztek valamirôl: öreg kutyánk ezt a viselkedést mindig csak az én, vagy párom, Erika jelenlétében tanúsítja! Nem ajánlom, hogy más helyzetben – például amíg távollétünkben az otthonunkra vagy a kocsinkra felügyel – próbáljanak bizalmaskodni vele! Higgyék el, nem a levegôbe beszélek. Pontosan tudom, mire képes, s ezt több dolog is tanúsítja. Egy munkavizsga alkalmával például egyedül ô kapott maximális pontszámot az ôrzô-védô fázisban a klasszikus munkafajták tucatnyi képviselôjével szemben. Személy szerint azonban sokkal büszkébb vagyok arra, hogy a helyben maradási és semlegességi területen is ô bizonyult a legjobbnak.
     Többéves tapasztalat alapján biztosíthatok mindenkit, hogy az amstaff eredendôen az egyik legjobb és legkönnyebben képezhetô ôrzôkutya. Természetébôl adódóan egyébként is különösebb tanítás nélkül azonnal szerettei és otthonuk védelmére kel, ha a helyzet megkívánja. A fajta egyik legnagyobb értéke éppen kiváló helyzet felismerési képessége, melyre nyugodtan rábízhatjuk magunkat. Roppant érdekes megfigyelni, hogy az egyik percben a házat az érkezô idegentôl védô acsarkodó eb gazdája megjelenésének pillanatában megnyugszik. Miután a gazdi beengedte a vendéget (fontos feltétel!), máris önfeledt játékba kezd az elôbbi “ellenséggel”. Ez azt jelenti, hogy “szolgálaton kívül” mindig képes elengedni magát, de csak és kizárólag akkor. Egyébként hihetetlen odaadással és lelkiismeretességgel látja el a rá bízott feladatot.
     Az amstaff munkakutyaként való kiképzése nagyon hasznos, roppant élvezetes dolog. Intelligenciájának köszönhetôen hihetetlenül gyorsan tanul, s elômenetelével általában messze lehagyja a többi kutyát. A tanultakat aztán szívesen gyakorolja, mintegy megmutatva közönségének, mi mindent tud. Egyébként is kész bármikor, bármilyen körülmények között rendelkezésre állni és engedelmeskedni a parancsnak. Ezt sok fajtától eltérôen nem gépiesen, valami beidegzôdés hatására tesz
i, hanem sokkal inkább azért, hogy gazdája kedvében járjon.
     Az American Staffordshire Terrier egyszerûen imádja gazdáját és annak családját. Számára a legfontosabb, hogy szerettei körében tartózkodhasson. Vele valóban együtt kell élni, ami egyébként
hálás dolog. Remek társkutya, aki mindig kedvünkben akar járni. Lesi minden kívánságunkat, s nagyon érzékeny gazdája hangulatváltozásaira.
     Gazdájától elvárja, hogy hozzá hasonlóan karakteres, ugyanakkor vidám természet legyen. Nem szívleli a gyáva, határozatlan vagy éppen a színlelô, aljas embereket. Az ilyen személyeket kiszelektálja a látogatók, a gazda ismerôsei közül, s ôket elkerülve világosan értésükre adja irántuk érzett megvetését.
     Az igazi tenyésztôk ezért fordítanak megkülönböztetett figyelmet a karakter kérdésére. Csak tökéletesen kiegyensúlyozott idegrendszerû egyedeket párosítanak egymással, hogy ez a pompás természet megmaradjon ilyennek. Egy amstaff esetében a labilis idegrendszerbôl eredô kiszámíthatatlan viselkedés egyszerûen életveszélyes. Ne feledjük, olyan kutyáról beszélünk, amelyet fizikai adottságai messze a többi fajta, különösen pedig az ember fölé emelnek.

Amstaff a mindenes

     A sétáltatások és kiállítások mellett az általam felvállalt társadalmi munka révén is, nap mint nap sok kutyatulajdonossal találkozom. Velük elbeszélgetve mindig elôkerül a következô téma: melyik kutyafajta a legintelligensebb, a legtökéletesebb? Persze mindegyikük a saját fajtáját dicséri, miszerint a foxinál, labradornál, vizslánál, stb. nincs okosabb kutya a világon. Én ezeket a különbözô történetekkel is “alátámasztott” okfejtéseket mosolyogva hallgatom, az eredetileg feltett kérdésre a választ ugyanis már évekkel ezelôtt megtaláltam.
     Melyik az a fajta, amellyel éppúgy vadászhatsz, mint a vizslával vagy retrieverrel? Amelyik alkalmas a vércsapa követésére, mint a véreb, vagy a hatalmas vaddisznó lefogására, mint a Dogo Argentino? Amelyik tökéletesen ellátja a házôrzés, a személyvédelem feladatát, mint a rottweiler vagy a dobermann? Amelyik a határon, reptéren felkutatja a kábítószert? Kiment egy síró csecsemôt az égô házból, vagy megtalál egy ájult felnôttet a földrengésben összeomlott épület romjai alatt? Babysittere a kisbabának, játékszere a gyermeknek, sporttársa a fiatalnak, társa és
gondozója” az idôs embernek? Aki bohóckodásával, kedvességével jobb kedvre deríti a betegeket a kórházban? Sztárja a kiállításnak, az ôrzô-védô munkavizsgának és az Agility-versenynek? A válasz minden kérdésre a kutyatenyésztés csúcsterméke, a nagyszerû American Staffordshire Terrier.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

bettyke3232@freemail.hu

(betty07, 2013.07.10 14:49)

Sziasztok! Van egy 11hónapos tigriscsíkos amstaff szukám. Az apportírozás nagyon jól megy neki,érti a parancsszavakat. Az lenne a kérdésem,mire taníthatnám még? Egy községben lakom,s nincs kutyaiskola 100km-es körzetben. Köszönöm a választ előre is!

A mi új családtagunk

(szuzi, 2012.11.18 19:14)

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni,kaptam egy győnyőrűséges 5 hótnapos amstaff fekete kutyus.Az első naptol nagyon tündéri és aranyos,de a szobatisztaságra nem akar rászokni,mivel kenelben tartották idáíg,így naponta ötször-hatszor leviszzük,de a dolgát sajnos nem végzi,bámennyi ideig vagyunk lent vele.Ahogy belépünk a lakásba akkor végzi el a dolgát.Ha valaki tudna ötleteket adni megköszönöm.

A mi Ares kutyánk

(Rhea Sylvia, 2012.04.29 06:55)

Sziasztok!
Június 11-én lesz egy éve, hogy a székesfehérvári állatmenhelyről hoztunk egy amstaff keveréket. Fekete - fehér csikokkal. Már nem fiatal, most nyolc éves. Először nagyon visszahúzódó volt, kellett kb. két hét, amire barátkozni kezdett velünk. Addig jóindulatú tartózkodás jellemezte. Nagyon öntudatos, de sem akkor, sem azóta nem volt támadó szándék benne. Egy hónap elteltével aztán elkezdett bennünket szeretni. Rendkívül gyorsan beilleszkedett a családba, elfogadta a helyét, és a szokásokat. Hamar rájött, mik a vele szembeni elvárások. A kisgyerekeket - a családban vagy egy négyéves kisfiú - kimondottan szereti. Mindenkivel rendkívül barátságos, türelmes. Hogy tud-e őrizni, azt nem tudom, mert nem volt rá szükség. De az utcán nem támad, viszont ha támadják, tud védekezni ezt bátran állíthatom. Nem haragtaró, mert ismételt találkozáskor - ha békésen közelednek hozzá - elfogadóan viselkedik.
Nagyon büszke, néha önfejű érdekes karakter. Sajátos kommunikácót alakítottunk ki. Velem tudja közölni a kívánságát, úgy tűnik meg is értem a kéréseit.
Mivel Ares fiú kutyus, elmondhatom róla, hogy nagyon csajozós a drága. A legjobb barátnője a lányomék rotweilere. Imádják egymást annak ellenére, hogy a szerelem plátói.

Egyetlen hibája van, hogy ha olyan helyen futtatjuk, ahol mehet póráz nélkül is, akkor eléggé öntörvényű. Nagyon szeret futni, kóborolni és nehezen jön vissza, ha hívjuk. Egyetlen egy varázs-szó tudja visszacsalogatni: Szia, mi megyünk. Akkor vágtat vissza, de megáll egy bizonyos távolságra és csak akkor jön lábhoz, ha ő akar. Akkor viszont jön és bocsánatot kér! (Nem is igazán tudunk rá haragudni!!!!)
Valószínűleg így veszhetett el az előző gazdáitól.
Állítólag eléggé lestrapálva sétált be egy állatorvosi rendelőbe, ahonnan aztán a menhelyre került.

fenyvesi1397@citromail.hu

(dittis, 2012.02.04 13:22)

sziasztok!ha tudtok segítsetek!emailen keresztül is!kinéztünk állatmenhelyen fajtiszta francia bulldog anyától és staffordshire apától kiskutyát!de acsalád igazából bulldogot akart!nem igazán tudjuk eldönteni, melyik lesz belőle!emailen küldök a válaszolónak képet hátha tud segíteni!nagyon fontos,mert lakásba szeretnénk tartani,de csak kis termetü kutyát engedélyeznek!köszönöm mindenkinek!

killerboy01@freemail.hu

(jason, 2011.12.05 15:15)

Nos ,olvasgattam itt magamnak,es az AMSTAFF valoban ilyen... nem rég vettem egy kis Amstafford kutyat és meg kell,hogy mondjam nagyon felűlmul bármilyen kutyát mind észileg mind viselkedés szempontjábol..nagyon sok mindenkit képes elfogadni ugy mint barát.. de igazán csak a gazdájával jönki... a kiskutyám akit zeusznak hívnak most 6 honapos de agyilag sokkal érettebb.... Állandoan a reakciómat figyeli stb....Ha valaki ismeri a Pitt bul kutyafajtát akkor tudja miről beszélek... Ha egy PITT harap az nem engedi ell ha gazdaja bár mit is csinál... Nos az enymém a kis Zeusz szóra csinál mindent.. Lehet,hogy kicsit hihetetlen a korát figyelembe véve ,de tényleg így van... Ha PL: Játszok vele es rongyozik... 1 csak annyit mondok h " engedd" és már el is engedte le űl mellém és várja a következő parancsot...Hála a sok évtizedes tenyésztésnek végre alkottak egy kiválo kutya fajtát:)

nagyhalász

(gyula, 2010.11.23 21:09)

az én kutyám mindig hány mit tegyek?

Re: nagyhalász

(sasfioka, 2011.06.19 16:05)

v5020

Soponya

(Tibi, 2011.11.28 11:55)

Örömmel olvasom a sok jó tulajdonságát ennek a gyönyörű fajtának éppen most készülök vásárolni egy kölyköt...

Soponya

(Tibi, 2011.11.28 11:50)

Örömmel olvasom a sok jó tulajdonságát ennek a gyönyörű fajtának éppen most készülök vásárolni egy kölyköt...

Kutya fedeztetése

(Robi, 2011.07.26 15:07)

Sziasztok olyan problémám lenne hogy most tüzel a szuka Staffordshire ém és ha ösze zárom a kannal nem csinál neki semmit a kan csak egy kicsit nyalogassa és enyi mit csináljak neki ? vigyem el öregebb kan kutyéhoz? egyébként a kan kutya 13hónapos

...

(Beni, 2010.11.11 17:08)

Csatlakozom az előttem íróhoz Bett-hez ! Az ilyen ember nem hogy Amstaffot de még állatot sem érdemel!Röviden és tömören ennyit szerettem volna hozzá fűzni csak!

Bett

(Még annyit,hogy..., 2010.08.27 11:18)

Meg ez a megfogalmazás is,akkor én is elmondom,hogy anyukádtól inkább tiszteletet és helyesírást tanultál volna.Ilyen buta ember mellé pedig nem hogy Amstaffot,de Pincsit sem adnék :(

Érdekes

(Bett, 2010.08.27 11:10)

Huu hát elég gáz,hogy valaki ennyire nem tud írni.Szégyelhetnéd magad!

joban rajzolok

(Marosi Anna Ivett, 2010.07.30 10:57)

szija
és én a mamámtol anyukámtol tanultam a jó raztenikát de legközeb csinád gépel jodan meg temagad csináld a rajzot mer az sokal szeb detél én elmondom sokat rajzoloz nekem elmondom hogy van egy kan pitdulom meg egy szuka pitbulom volt 6 köje amiböl el ajándékoztunk
5 azt az egy darabot si elatuk ojan szép hogy levan vágva a füle kár hogy elatuk és lány aztis el mondom.

joban rajzolok

(Ivett, 2010.07.30 10:30)

ez nem rajz azér mer gépel van szerkesztve ha tuc mutas jobat amit te rajzoltá szabad kézel csináltál te magad csak anyt mondok hogy ránésztem aképre lácorajta és a másik fel hogy egem rajba nem tud senki lefölözni még a növérmse.

dobrai_ricsi@citromail.hu

(Ricsi, 2010.07.29 10:37)

szia.
Én ajánlom neked hozzá a pulit, mert játékos és erös. gondold meg. szia

ketchup@.....

(Ágnes, 2010.06.03 23:20)

Szia
Azzal a kérdéssel fordulok hozzád hogy milyen fajta kutya ajánlott,vagyis a legalkalmasabb a staffim mellé.Sajnos nemrégiben elpusztult a másik kutyám és a staffim esténként elkezd nyöszörögni.Gondolom a másik hiánya okozza ezt.Napközben nincs semmi gond,kint vagyok vele,játszik...csak estére jön elő ez nála.A staffi nemrég mult 1 éves,szuka.Milyen fajták jöhetnek szóba?

tüzelés

(treedog, 2010.05.18 22:06)

7-8 hónaposan tüzel elsőre egy kutya. De érdemes megvárni a fedeztetéssel a 2. tüzelést. Az kb + 6hónap.
üdv.

daswad@citromail.com

(Válasz, 2010.05.18 20:04)

Szia!kérlek szépen ugy hogy aki tobbet foglalkozik vele általában napi 2-3 orat kell vele foglalkozni es ha te ezt megteszed te leszel az akire leginkább hallgatni fog.mivel családszerető kutya ezért mondenkire eggyarant fog hallgatni de te legyel az akire a legginkaabb

jadmisty@gmail.com

(Kitta, 2010.04.23 12:27)

Szia!
Én hétfőn kapok egy amstaffot és annyi lenne a kérdésem, hogy honnan fogja tudni,hogy én vagyok a gazdája?mármint ugyértem van egy öcsém aki nagy valoszinüleg ki akarja majd sajátitani vagy nevelni szeretné probálni..ami nekem kevésbé tetszik.szerencse sok idöm lesz a kiscsajra!szóval azzal nem lesz probléma, de tényleg hogy derül ki h Zoé kire fog hallgatni vagy kit tekint gazdiaként?:)