Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


OLTÁSOK

Javasolt oltási program:

 

 

Életkor Vakcinázás *
6 hetes parvovírus elleni védőoltás
8 hetes kombinált védőoltás **
10 hetes parvovírus elleni vagy kombinált védőoltás
12 hetes kombinált védőoltás
14 hetes veszettség elleni védőoltás ***
6 hónapos veszettség elleni védőoltás
12 hónapos kombinált + veszettség elleni védőoltás

 

 

* Az oltások között 14 nap teljen el.

** C = Corona (coronavírusos bélgyulladás)

D = Distemper (szopornyica)

H = Hepatitis (fertőző májgyulladás)

HA2 = Adenovírus (máj- és bélgyulladás)

P = Parvovírus (parvovírusos bélgyulladás)

Pi = Parainfluenza (légúti fertőző betegségek)

L = Leptospira (leptospirózis)

 

*** Kötelező a húsevők 3, 6 és 12 hónapos védőoltása!

A 81/2002 FVM-rendelet szerint minden veszettség elleni védőoltáskor kötelező a kutyát féregfertőzöttség ellen is kezelni!

 

2002. augusztus 01-től (61/2002 FVM-rendelet) minden tenyészkutyánál kötelező az évenkénti kétszeri szűrővizsgálat Brucellózisra (Brucella canis), valamint minden húsevőt évente egyszer parvovírus és szopornyica ellen be kell oltani!

 

Kutyák védőoltásairól

Számtalan közlemény megjelent már a témáról, azonban mostani írásommal szeretném a miérteket és hogyanokat is egy kicsit jobban megvilágítani és a legkorszerűbb álláspontot közzétenni. A védőoltások feladata, hogy megvédje az Ön kutyáját fertőző betegségekkel szemben. Ha a kutyákat nem részesítjük megfelelő védőoltásokban, nagy annak a kockázata, hogy az állat megkapja valamelyik végzetes fertőző betegséget (még akkor is, ha kutyája állandóan csak lakásban tartózkodik, ugyanis léteznek nagyon ellenálló és ragályos kórokozók is). Ha a betegség nem a legveszélyesebbek közé tartozik, akkor is fontos védekezni ellene, ugyanis a súlyosan megbetegedett állat lehet, hogy nem, vagy csak hosszadalmas, szenvedésekkel teli és költséges módon gyógykezelhető. Védőoltásokkal sajnos nem minden fertőző betegség ellen lehet védekezni, azonban a legelterjedtebb és legveszélyesebb betegségek ellen igen. A hazánkban két legelterjedtebb és legveszélyesebb betegség a parvovírusos bélgyulladás és a szopornyica, de védekeznünk kell az egyéb fertőző betegségek ellen is. Be kell oltatnunk a kölyökkutyákat sajátos, szinte egyedi és bonyolult oltási program szerint (ez sokszor az adott hely járványtanától függ, ezért tanácsos a kutya lakóhelyéhez legközelebb praktizáló állatorvost megkérni ennek végrehajtására) és be kell oltatnunk a kifejlett kutyákat évente ismétlő védőoltásokkal. Most tekintsük át azokat a fertőző betegségeket, amelyek ellen hazánkban forgalomban vannak vakcinák:
-veszettség (rabies, R, a Rhabdoviridae család Lyssavirus genusába tartozó vírus okozza ezt az emberre is veszélyes, halálos fertőző betegséget)
-kutyák parvovírusos bélgyulladása (canine parvo vírus enteritis, P, kutya parvovírus okozza, CPV-2, a legveszélyesebb és legfertőzőbb kutyabetegség)
-szopornyica (distemper, D, CDV, szopornyicavírus okozta légző- és emésztőszervi betegség, a köznyelvben néha kutyakanyarónak is nevezik)
-fertőző májgyulladás (Rubarth-kór, canine infectious hepatitis, canine vírus hepatitis, CVH, H, CAV-2, 2-es szerotípusú kutya adenovírus okozta májbetegség)
-leptospirózis (leptospirosis, L, Leptospira canicoli és Leptospira icterrohaemorrhagiae baktérium okozta, emberre is veszélyes húgyúti betegség)
-kennel-köhögés (kutyák fertőző tracheobronchitise vagy laryngotracheitise, canine infectious tracheobronchitis, CITB, kennel cough, kórokozói a kutyák parainfluenza-, 1-es szerotípusú adeno-, CAV-1, herpes-, myxo- és rheo-vírusai, mycoplasmák, valamint a Bordetella bronchiseptica baktérium). Főleg tenyészetekben, kiállítások alkalmával, amikor a kutyák egymás közelében vannak, nagyobb a terjedési lehetősége ennek a légzőszervi betegségnek.
-kutyák koronavírusos bélgyulladása (canine corona vírus enteritis, CCV, hazánkban viszonylag új, de nagyon elterjedt és fertőző emésztőszervi kutyabetegség)
-Lyme-kór (Lyme-disease, kullancsok által terjesztett, Borrelia burgdorferi baktérium okozta, emberre is veszélyes betegség). Az első vakcinát legalább 12 hetes vagy idősebb állatoknak, majd a második adagot minimum 2-3 héttel később adjuk. Évente egyszer egy adaggal emlékeztető oltás ajánlott.
-bőrgombásodás (kutyák, macskák és ember gombás bőrbetegségét, mycosisát okozó Microsporum canis kórokozója ellen védekezhetünk). A vakcinát három hónapos kórnál idősebb állatokon alkalmazzuk, a második vakcinázást az első után minimum 14-21 nappal végezhetjük. A folyamatos immunitás érdekében évente egy ismétlő oltás javasolt.
A kölyökkutyák védelme már tulajdonképpen az anya vemhessége előtt és vemhessége alatt megkezdődik. A tervezett vemhesítés előtt, a tüzelés előtti 6. héttől számítva legkésőbb a tüzelés első napjáig terjedő időintervallumban ajánlatos gyengített (attenuált) élővírusos vakcinával oltatni a legveszélyesebb kutyabetegségek ellen. E vakcinák jó védőhatása (immunogenitása) miatt az anyaállat föcsteje (kolosztrum) bőségesen fog védőanyagokat (immunglobulinokat) tartalmazni és kellő passzív védelmet nyújt a kölyköknek.

 

A vemhesség alatt már csak elölt (inaktivált) vírusos vakcinákat ajánlatos alkalmazni, ugyanis egyes élővírusos vakcinák (pl. parvovírusos bélgyulladás elleni vakcina) vetélést, magzatkárosodást vagy születési rendellenességeket okozhatnak. A kutya átlagos vemhességi ideje 63 nap, célszerű a vakcinázásokat a vemhesség első felének vége felé elvégezni (kb. a vemhesség 4. hete). A legveszélyesebb kutyabetegség, a parvovírusos bélgyulladás ellen számos elölt vírusos vakcina van forgalomban hazánkban is. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy az elölt vírusos vakcinák védőhatása (immunogén hatása) mindig kisebb, mint az élővírusos vakcináké. Ezenkívül még koronavírusos bélgyulladás ellen is célszerű a szukát vakcinázni, a kölykök nagy valószínűséggel jobban védettek lesznek e betegség ellen, főleg ha kölyökkorukban is oltani fogjuk őket. Fontos a vemhesség alatt a parazitamentesítés is, ugyanis a vándorló orsóféreglárvák átjuthatnak a méhlepényen. Ez természetesen olyan széles spektrumú állatgyógyászati készítménnyel történjen, ami hatásos a vándorló orsóféreglárvák ellen is. Itt kell megjegyezni, hogy tanácsos az anyát a vemhesítés előtt is féregteleníteni, valamint a várható szülés előtt is, ugyanis az orsóférgek a tejjel is ürülhetnek. A tévhiteket eloszlatandó, az emberi (humán) féreghajtók, pl. a Vermox tabletta és a fokhagyma nem alkalmas kutyák féregtelenítésére. Kutyák féreghajtására mindig széles spektrumú, állatgyógyászati készítményeket alkalmazzunk, a testtömeg szerinti adagolást pontosan tartsuk be. A vemhesség alatt természetesen csak olyan készítményt használjunk, ami adható vemhes állatoknak is.
A megszületett kölykök az anyai föcstejből veszik fel a vírusos betegségek elleni ellenanyagokat, méghozzá a anyai (maternális) ellenanyagok 90%-át az élet első 72 órájában. Ezért rendkívül fontos, hogy a kiskutya a megszületése után minél előbb szophasson az anyjától, főleg, hogy ez a lehetősége élete első három napjában (főleg az első napon) maximálisan kihasználható legyen. Az így felvett ellenanyagok mennyisége kb. 10 naponként felére csökken, és egyedenként változó mértékben, de kb. a 8-18 hetes korra már teljesen kiürülnek. A kiskutyákat az oltások előtt mindenképpen féregteleníteni kell valamilyen teljes spektrumú állatgyógyászati pasztával vagy tablettával. Jó immunválasz csak azoknál a kölyköknél várható a vakcinákra, amelyek gyengítő tényezővel nem terheltek, tehát egészségesek, többszörösen féregtelenítettek, bolhátlanítottak, jól tápláltak, stb..

 

A legveszélyesebb kutyabetegség, a parvovírusos bélgyulladás elsősorban az újszülött és a kölyökkutyáknál végzetes kimenetelű, éppen ezért nézzük meg most részletesebben, hogy milyen tényezők játszanak szerepet az oltások tekintetében. A vakcinára alapozott védelem hatékonysága attól függ, hogy milyen szintű kolosztrális védelmet és aktív immunválaszt biztosítunk a fertőzött környezetben felnövő kiskutyáknak. Ugyanis a kolosztrális immunitás egy adott szintnél még megvédi a kiskutyát a környezetben lévő vírussal szemben, de ugyanez a védelmi szint egyben közömbösíti a vakcinába foglalt vírus immunizáló hatását is. A szervezetbe oltott vakcina vírust ilyenkor semlegesítik az anyától felvett keringő passzív ellenanyagok, ennek következtében a vakcina a hatékony immunizáció kiváltásához szükséges szaporodását a sejtekben nem tudja végrehajtani, valamint mivel a keringő ellenanyagok nagy része lekötődik, a kiskutya még fogékonyabb lesz az utcai vírusfertőzéssel szemben. Ez történik akkor, ha túl korán vakcinázunk. Ha azonban túl későn vakcinázunk, akkor már olyan alacsony szintre csökken a maternális ellenanyagszint, hogy utcai vírussal szemben teljesen védtelen lesz a kiskutya. Tehát akkor kell vakcinázni, amikor a vakcinában foglalt vírus még kifejtheti immunizáló hatását, de ugyanakkor még van olyan ellenanyagszint, ami viszonylagos védelmet biztosít az utcai vírus ellen. A parvovírus elleni fogékonyság szempontjából a kutyák alacsony, illetve magas kockázati csoportokba sorolhatóak a keverék fajtákkal való összehasonlítás alapján. Erősen fogékonyak a betegségre (azaz a magas kockázati csoportba tartoznak) a rottweilerek, a dobermannok, a németjuhászok, az amerikai staffordshire-terrierek, a kaukázusi juhászok, a border colliek, stb.. Az alacsonyabb kockázati csoportba tartoznak pl. a spánielek és az uszkárok. Éppen ezért a magas kockázati csoportba tartozó kutyáknál még a legoptimálisabb és legjobb minőségű vakcinákkal is ajánlatos a vakcinázási programot a három hónapos, esetleg 18-20 hetes életkorig fenntartani. Manapság már szerencsére a kutyakölykök többsége olyan anyától származik, amelyeket rendszeresen oltanak, ezért az ilyen kölyköket nem érdemes 6 hetes kor előtt vakcinázni (úgy is fogalmazhatok, hogy 6 hetes életkor előtt kaphat a kutya 20 védőoltást is, ennek semmi értelme, ha utánna nem oltatják többet, sőt ez még ront is a kiskutya ellenállóképességén). Természetesen teljesen más a helyzet, ha rajtunk kívülálló okok miatt kiskutyánk semmilyen védőhatást nem kap az anyától (pl. az anya mindig csak veszettség ellen volt oltva), vagy még rosszabb a helyzetünk, ha kiskutyánk lesoványodott, fertőzőtt környezetből származik, nem volt féregtelenítve, stb. Ha az anyát a vemhessége alatt oltatták előlt vírusos vakcinával, az első oltás ideje kitolódik a 7-8. hétre. Mivel az eredményes oltáshoz az szükséges, hogy az ellenanyagok alacsony szinten legyenek a kölykökben, oltás után jópár napig (kb. 2 hét) nincs védve a kutya az utcai parvovírussal szemben. Nagyon fontos éppen ezért, hogy ilyenkor ne érintkezzen más kutyákkal, ne vigyük oda, ahová sok kutya jár. Még mindezek után is további veszélyforrás, hogy a parvovírus nagyon ellenálló és ragályos vírus, így cipőtalpunkon, utcai ruházatunkon vagy egyéb ragályfogó tárgyakon hazavihetjük. Tehát fontos továbbá a zárt tartás, a kézmosás kutyázás előtt, valamint az, hogy utcai ruházatunkkal a kutyakölykök ne érintkezzenek. Ezek betartása után is javasolt a többszöri oltás (a magas kockázati csoportokba tartozóaknál háromszori oltás is erősen meggondolandó!).

 

A veszettség elleni védőoltás Magyarországon kötelező. A rendeletek szerint kötelező minden három hónapos kort elért ebet három és négy hónapos kora között, majd hat hónapon belül ismételten veszettség ellen beoltatni. Az egy évnél idősebb kutyákat pedig évenként kötelező veszettség ellen beoltatni (itt jegyezendő meg, hogy a ma használatos veszettség elleni oltóanyagok biztonságosak, így a kutyáknak akkor sem történne semmi bajuk, ha akár két hét múlva újraoltatnánk őket veszettség ellen! Tehát mindenképpen tanácsos nem napra pontosan kivárni az egy évet a kötelező veszettség elleni oltás tekintetében!)
A többi fertőző kutyabetegség esetében pedig azt kell követni, hogy minden betegség ellen legalább kétszer ajánlatos oltatnunk kiskutyánkat. Az egyes oltások között mindig legalább két hetet várjunk, ennyi kell ugyanis az immunitás kifejlődéséhez. Természetes, hogy manapság az állatorvosok kombinált vakcinákat használnak, hiszen ha valamennyi kutyabetegség ellen külön-külön oltanának, nagyon hosszú ideig nem vihetnénk kiskutyánkat szinte sehová. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a kombinált (sokkomponensű) kutyavakcinák védőhatása kismértékben mindig csekélyebb, mint az egykomponensűeké (monovalens). A lehető legoptimálisabb oltási program kialakítását bízzuk állatorvosunkra, aki igyekszik az összes szempont figyelembevételével tervezni (pl. a legveszélyesebb kutyabetegség, a parvovírusos bélgyulladás ellen az első oltást általában monovalens vakcinával adják, a másodikat pedig, ha lehetőség van rá, nem egy sokkomponensű (pl. 6-komponensű) vakcinával. Az első veszettség elleni oltást a rendeletek szerint sem lehet kombinált vakcinával oltani.).


Összefoglalva tehát általános, minden kutyára érvényes oltási program soha nem létezett és nem is fog, hanem mindig a helyben dolgozó és a helyi viszonyokat ismerő állatorvosra kell magunkat bízni, aki a környezeti feltételek (pl. járvány volt-e, hol tartják a kiskutyákat, stb.), az előzmények (pl. oltott volt-e az anyaállat, stb.) és a használt vakcinák tulajdonságainak mérlegelésével alakítja ki az oltási programot.
Az egy évnél idősebb kutyákat is mindenképpen ajánlatos évente a fertőző betegségek ellen beoltatni (a tíz évnél idősebbeket is!), ugyanis a betegség elleni védő ellenanyagszint lecsökken, és az egy évnél régebben adott vakcina már nem vagy csak nagyon-nagyon csekély mértékben véd a betegség ellen (a vakcinák beadására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint kölyköknél, tehát csak egészséges, jól táplált, negyedévente féregtelenített kutya oltható). Itt kell megjegyezni, hogy egyes kutatók véleménye szerint célszerű lenne a Leptospira canicola és icterrohaemorrhagiae ellen minden 6. hónapban oltani az ebeket, mert ez ellen a betegség ellen az immunitás rövidebb életű lehet. A veszettség elleni védőoltás évenkénti ismétlése pedig kötelező. Itt jegyzem meg, hogy részben ezért is kell az oltási könyvre nagyon vigyázni.

A féreghajtás és az első oltások

 

A kötelező jellegű oltások és a megelőző gyógyszeres


A féreghajtás

Ez egy meglehetősen bizarr jelenség kutyusainknál.

A kölyökkutyák már a kutyamama méhében

megfertőződhetnek egy bizonyos bélféreggel,

amik jelenléte komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Ezek a gusztustalan kis orsóférgek a kölyökkutyáknál

végzetesek is lehetnek, tehát védekeznünk kell ellenük.

A féregtelenítés szerencsére tablettás

kezelésselmegoldható. A kezelést a kutyus 4 hetes

korában érdemes elkezdeni és 2 hetes időközökkel

legalább 3 hónapos korig ismételni. A későbbiekben

a féreghajtást elég negyedévente megismételni.

Egy lelkiismeretes tenyésztőtől vásárolt kiskutyáknál

már valószínűleg elkezdik a féreghajtást, de azért

érdemes erre is rákérdezni a vásárláskor.

Fontos, hogy ezeket a fránya kis élősködőket még az

oltások megkezdése előtt kiirtsuk kedvenceinkből. Az

oltások csak megfelelően táplált, mindenféle élősködőtől

mentes egészséges kiskutyáknál működnek megfelelően.

Az oltási program

Szopornyica, parvovírusos bélgyulladás, leptospirosis,

fertőző májgyulladás elleni kombinált oltás

9-10 hetesen

Parvovírusos bélgyulladás elleni oltás

11-12 hetesen

Szopornyica, parvovírusos bélgyulladás, leptospirosis,

fertőző májgyulladás elleni kombinált oltás

12-14 hetesen


Az ezt követő oltások programja már nagyban változhat,

de azért még valószínűleg két hetente, úgy még 3-4

alkalommal kutyusunk fenekébe fogják állítani a tűt. A

kutyusokat egy éves koruk után szerencsére már csak

évente egyszer kell úgynevezett “emlékeztető” oltásnak

kitenni.


A kölyökkutyák védettsége

Nagyon fontos, hogy az előző fejezetben leírt első négy

oltás után két héttel alakul csak ki a kiskutyákban a

legfertőzőbb és legveszélyesebb kórok elleni védettség.

Eddig lehetőleg kerüljük a nyilvános helyen való

sétáltatást és semmilyen esetre se hagyjuk, hogy kutyánk

más ebekkel érintkezzen.


A kötelező veszettség elleni oltás

Ez a kór és annak kezelése több okból is külön fejezett

érdemel cikkünkben. A kutyáknál ez az egyik

legveszélyesebb, sajnos emerre is terjedő betegség.

Olyannyira fontos az ellene való védekezés, hogy a kutyatulajdonosokat jogszabály kötelezi a kedvenceik

megfelelő időben történő beoltására.

A rendeletek szerint kötelező minden három hónapos kort

elért ebet három és négy hónapos kora között, majd hat

hónapon belül ismételten veszettség ellen beoltatni. Az

egy évnél idősebb kutyáknak évenként kell veszettség

elleni oltást adni.

Bizony, ha ezt elsumákoljuk vagy esetleg kicsúszunk a megszabott időből, egyrészt kutyusunk egészségét

kockáztatjuk, másrészt akár büntetésre is számíthatunk.

Többek között ezért is nagyon fontos, hogy vigyázzunk az

oltási könyvre és mindenhova cipeljük magunkkal, ahová

a kutyusunkat is visszük.

 

 

Tájékoztató az ebek védőoltásairól

lVeszettség


Magyarországon a kutyák veszettség elleni védőoltása hosszú ideje kötelező, így sikerült ezt a gyógyíthatatlan, emberre is veszélyes kórt visszaszorítani, de sajnos még mindig jelen van hazánkban. A 12-16 hetes kor között végzett vakcinázást 6 hónapon belül meg kell ismételni, majd évente emlékeztető oltással kell a védettséget fenntartani.


Parvovírusos enteritis
Kölyök és növendék kutyák véres hasmenéssel járó, gyors lefolyású halálos betegsége. A gyógykezelés eredményessége mindig kétséges, célszerűbb immunizálással megelőzni, amely magában foglalja a szuka megfelelő vakcinázását is.


Szopornyica
Régen a legrettenetesebb kutyabetegség volt, mára a vakcinázás eredményeképpen jelentősen visszaszorult, de még mindig számolni kell a jelenlétével. A felső légutak hurutjával, ill. idegrendszeri tünetekkel járó betegség ellen a kombinált vakcinák kiváló védelmet nyújtanak.


Rubarth-kór
Adenovírus által okozott súlyos, savós májgyulladással járó betegség, ami akár 1-2 nap alatt is elhulláshoz vezethet. Főként az 1 évesnél fiatalabb kutyákat veszélyezteti.


Leptospirosis
A L. canicola és a L. icterohaemorrhagiae által okozott két különböző kórkép (idült vesegyulladás ill. heveny vörösvérsejt-szétesés) megelőzhető az idejében végzett oltásokkal. Idősebb kutyák is fogékonyak a betegségre, ami a vizelet útján terjed.


Coronavírusos enteritis
A parvovírusos enteritisnél enyhébb lefolyású hasmenéses betegség, amely azonban megteremtheti a lehetoségét súlyosabb kórképeknek. Elsősorban kölyökkutyákat érdemes vakcinázni.


Parainfluenza
Az ún. ,,kennel-köhögés''-nek elnevezett összetett kórkép legfontosabb kórokozója, a vírus baktériumokkal együtt okozza ezt a betegséget, ami szintén főleg fiatal ebekben, zsúfolt tartás esetén okoz súlyos tüneteket. Vakcinázással megelőzhető.


Lyme-kór
Borellia burgdorferi spirocheta által elidézett súlyos betegség, amit kullancsok oltanak be az állat szervezetébe. A betegség lényegében azonos az emberi Lyme-kórral. A kullancsok elleni védekezésen túl ma már rendelkezésre áll a vakcina is, amivel a megbetegedés megelőzhető.


Microsporiasis
A bőr gombás megbetegedéseinek leggyakoribb kórokozója a Microsporum canis, amely megbetegedés az emberre is átterjedhet érintkezés útján. Ma már rendelkezésre áll vakcina, amellyel a betegség megelőzhető.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

gabiking

(treedog, 2012.03.21 20:59)

Szerintem vagy száraz a bőre vagy bolhás. üdv.

gabiking996@hotmail.com

(Ó.gábor, 2012.03.21 19:29)

szia énekem van egy 9 hetes seford kölyök kutyám és levakarja a farka tövét ha tudsz segiteni akkor irj.

holii

(giigi, 2010.08.08 14:00)

nekem van egy amstafom és a hasán foltokba hulik kia a ször!
ha tudsz valamit akk szolj!

fülvávgás

(treedog, 2010.06.23 14:56)

12 hetesen szokták vágni, de inkább pontosíts a dokival aki majd csinálja. üdv.

m.krisztina0224@freemail.hu

(Pit.bull0224, 2010.06.23 14:03)

Szia! Nekem van egy 7 hetes szuka kis pitem, és megszeretném kérdezni, hogy mikor kell kb a fülét levágatni? Ha tudsz segíteni, légyszi válaszolj. KÖSZÖNÖM!!!